Ahogyan már a májusi posztban is említettem, az elmúlt hónap sokkoló volt könyvbeszerzés szempontjából. De hát itt volt a Könyvhét, a rengeteg új megjelenés és a Maxim 1+1-es akciója. Na meg a színezőkönyvek is elárasztottak minket. Csak az a kár, hogy az olvasással nem haladtam úgy az elmúlt hónapban sem, hiszen csak 3 könyvet sikerült elolvasnom. Az évi olvasási rekordomat idén nem fogom megdönteni, de azért a maradék két nyári hónapban szeretném kicsit behozni, ami az év első felében elmaradt.
1+1
Ezeket a Könyvhéten vettem át, csak hogy megedzem a karomat a hazafelé úton. A Will & Will-ről ugyan nem olvastam egybehangzóan pozitív véleményeket, de engem nagyon érdekel a két különböző szemszög, John Green-ért pedig odavagyok. Az új Alan Bradley könyvnek pedig egyszerűen létjogosultsága van a polcomon. A Modern boszorkányt és a Zúzógépet ajándékként választottam. Mindkettőből olvastam már részleteket és azok nagyon tetszettek, szóval nem volt nehéz a választás. A Modern boszorkányt éppen most olvasom.
A másik könyvheti kupac
Kész listával mentem a Könyvhétre, és a Maximos könyvek mellett Caroline Knapp Pia című könyvét és Kollár-Klemencz László novelláskötetét vettem meg. Az előbbi iránti érdeklődésem megint abból fakad, hogy érdekel mindenféle mentális betegség, függőség és ez a regény nagyon hitelesnek ígérkezik. Az utóbbi könyvhöz pedig egyik pillanatról a másikra jött meg a kedvem, egy netes cikk hatására. A szerző egyébként, mint később rájöttem, a Kistehén zenekar énekese. A Halhatatlan volt az egyetlen nem tervezett könyv, de már nagyon régóta el szeretném olvasni, úgyhogy 500 Forintért nem hagyhattam ott az Agave standjánál.
Az Agave-s rendelés
Eddig szerintem egy darab Agave-s könyvem sem volt, de most betáraztam egy időre. Ugyan a Horzsolásokról sem olvastam maradéktalanul jó dolgokat, de nagyon tetszik az alaptörténet, illetve maga a könyv megjelenése is olyan gyönyörű. A varázslókat pedig már rég előrendeltem, így ők ketten még a Könyvhét előtt megérkeztek frissen, ropogósan.
És a színezés láz is elkapott a hónap vége felé, látva a rengeteg szebbnél szebb színezőkönyvet és az emberek lelkesedését. Végül a Titkos kertet rendeltem meg, de mindegyik színező olyan gyönyörű, hogy lehetetlen választani. Ha egyszer elkezdi az ember a színezést, lehetetlen abbahagyni. Sokszor leülök úgy, hogy "na most kiszínezek két virágot" aztán "na még egyet, na még egyet" és a végén már másfél órája színezek. A minták nagyon bonyolultak, tényleg koncentrálni kell, de rám jó hatással van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése