2019. július 14., vasárnap

Bernhard Schlink: Olga

Bernhard Schlink neve A felolvasó című könyv miatt lehet ismerős sokaknak, amelyből filmet is készítettek Kate Winslet és Ralph Fiennes főszereplésével. Én most az Olga című, magyarul tavaly megjelent regénnyel kezdtem az ismerkedést az íróval.


Gyengéim az olyan könyvek és filmek, amelyeknek csupán egy keresztnév a címük. Szerintem már alapból ad egyfajta "romantikát", elvontságot az alkotásnak az ilyen címadás és felhívja a figyelmet, hogy egyetlen egy névbe, egyetlen egy személybe milyen jelentős tartalmat bele lehet fűzni.
Az Olga azt ígéri, hogy megismerjük egy nem mindennapi nő életét, aki fiatalon elveszítve a szüleit a nagymamájához kerül, aki semmiben sem támogatja, miközben szerelembe esik egy gazdag cukorgyáros fiával, Herberttel és a saját erejéből és szorgalmából próbál bekerülni a tanítóképzőbe. Mindez a 19. és 20. század fordulóján történik, de később a világháborúk is megjelennek benne.
Olga egy erős női karakter, nagyon motiváló volt olvasni, hogy mindent megtett azért, hogy kitörjön a szegény parasztlány szerepből és tanítónővé váljon, hogy ő is újabb tehetséges gyerekeknek segíthessen kiemelkedni a szegénységből, de a történet lényege szerintem sokkal inkább az ő és Herbert elmúlhatatlan szerelme körül forog. Hogy milyen egy kapcsolat, ha a szerelmesek csak 3-4-5 évente látják egymást? Milyen úgy visszavárni a szerelmedet, hogy valahol mélyen tudod, már soha nem fog visszatérni? Nagyon-nagyon komoly és mély kérdések ezek, amelyeket szerintem gyönyörűen ki lehetett volna bontani, de ez maradéktalanul nem sikerült a szerzőnek.

" Hiányzol minden olyan dolognál, amit együtt csináltunk, és most egyedül csinálom. És olyan dolgoknál is, amiket egyedül csinálok és még nem csináltuk együtt, de tudom, hogy együtt is csinálhatnánk."

Ha Thomas Hardy Egy tiszta nőjére azt írtam, hogy nagyon lassú a cselekmény, akkor az Olgáé viszont túl gyors. Gyorsan haladtam vele, olvastatta magát a regény, de végig hiányérzetem volt, annak ellenére is, hogy nagy meglepetés volt számomra, hogy ez a rövidke regény 3 részre tagolódik. Az első részben E/3-as elbeszélésben ismerhetjük meg Olga és Herbert életét, majd egy hirtelen váltással egy Olgához nagyon közel álló személy lesz az elbeszélő és az utolsó részben pedig az Olga Hertberthez írt leveleit olvashatjuk. Így a regény kb. 100 évet ölel fel, ami számomra nagyon tömény volt, kevesebb, mint 300 oldalba tömörítve. 

"Hallottam, hogy van fantomfájdalom, amelyet azok éreznek, akiknek levették a karjukat vagy a lábukat. Már nincs nekik karjuk vagy lábuk, de még mindig úgy fáj, mintha lenne. Te sem vagy már, de még mindig úgy fájsz, mintha itt lennél"

A legjobban azok a részek tetszettek, ahol Olga hétköznapjairól olvastam, a lekvárfőzésről, a tyúkjairól, arról, hogy szeretne magának egy biciklit. Ettől nagyon életszagú lett a történet. És talán annak örültem volna a legjobban, ha az egész levélregény, mert az utolsó rész volt a kedvencem Olga leveleivel. Azok írták le a legjobban mind Olgát, mind Olga és Herbert szerelmét.
Nagyon vegyesek az érzéseim ezzel a könyvvel kapcsolatban, de azt tudom, hogy az író másik könyvére, A felolvasóra is kíváncsi vagyok. Ti olvastátok már valamelyik könyvét? Ha igen, hogy tetszett(ek)?
Értekelés:
3,5/5


Fülszöveg

A ​felolvasó című, világhírű bestseller szerzőjének új könyve! 

Olga árva, szeretet nélkül nő fel nagymamája mellett a tizenkilencedik század végének Pomerániájában. Hátrányos helyzetből indulva sikerül kiharcolnia, hogy tanítóképzőbe járhasson, és korát megelőzve önálló egzisztenciára tegyen szert. Olga beleszeret a szomszédben élő magányos fiúba, Herbertbe, és kapcsolatuk egész életükön át tart. A fiú gazdag szülei ellenzik Herbert viszonyát a szegény falusi lánnyal. Herbert fantasztikus terveket forgat a fejében: előbb háborút akar vívni a gyarmati Afrikában, azán vakmerő expedíciót indítana a sarkvidékre. Ahogy ebben az időben sokan, Herbert is csak kudarca tükrében szembesül a valósággal. Herbert alakját valós személy ihlette: Herbert Schröder-Stranz német felfedező 1912-ben tűnt el a Spitsbergákon. A történet főszereplője, Olga pedig élete végéig küldi csodaszép szerelmesleveleit a messzi északra.

Schlink visszatérő témája, hogy miben is áll a szerelem, milyen elvárásokat támaszt az emberben. Schlink mesterien beszéli el a könnyen befogadható, megindító szerelmi történetet, amelynek hátterében megjelenik a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának Németországa. Barátság és lojalitás tükröződik e szívet melengető, emlékezetes történetben. A cselekmény meglepetéseivel és csavarjaival könnyeket csalhat az olvasó szemébe. A szerző egyúttal alkalmat ad a bűntudat és részvét érzéseinek vizsgálatára, sőt, az élet értelmével kapcsolatban is új összefüggéseket tár fel.
„Nem tartóztatlak,” írja Olga egyik, Herbertnek szóló levelében. „Tudom, hogy nincs maradásod, csupán annyit írok, hiányozni fogsz nekem.”
“Olga nemcsak az elbeszélő szívéhez férkőzik közel, hanem minden olvasóéhoz is.” – Süddeutsche Zeitung

2019. július 11., csütörtök

Mid-Year Book Freak Out Tag 2019

Szeretnék visszatérni a könyvértékelésekkel/ajánlókkal, de előtte gondoltam én is lezárom az elmúlt félévet. Júniussal bezárólag 21 könyvet olvastam el, aminek egyrészt ezért örülök, mert szinte mindegyik szuper volt és maradandó élményt hagyott maga után. Másrészt pedig szerintem van még esélyem az év végére elérni a kitűzött célt, vagyis az 50 elolvasott könyvet.



1. A legjobb 2019-es olvasmányok
Christelle Dabos: Rejtélyes eltűnések a Holdvilágban
Kate Quinn: Alice hálózata
Irvin D. Yalom: A Spinoza-probléma
Gail Honeyman: Eleanor Oliphant köszöni, jól van
Grecsó Krisztián: Vera
Cecelia Ahern: Üvöltés
Anne Cathrine Bomann: Agathe
Igen, az elolvasott könyvek harmada. :D

2. A legjobb folytatás, amit 2019-ben olvastál
Csak egy ilyen volt, Christelle Dabos-tól a Rejtélyes eltűnések a Holdvilágban (A tükörjáró 2.) Írtam róla véleményt is.

3. Friss megjelenés, amit még nem olvastál, de szeretnél
Van egy pár könyv, ami viszonylag friss megjelenés, idén vettem és még nem olvastam, a tavaszi és a nyári könyvlistámon is szerepel,  a legutóbbi  például Irvin D. Yalom-tól az Úton önmagamhoz. De nagyon érdekel még Margaret Atwood MaddAddam-trilógiája és Sally Rooney-tól a Normális emberek.

4. A legjobban várt friss megjelenés az év második felére
Az elmúlt idők legnagyobb kedvenceinek folytatásai:
Elena Ferrante: Az elveszett gyermek története és Christelle Dabos: Bábel emlékezete, amelyek az év vége felé fognak megjelenni.

5. Legnagyobb csalódás
A. F. Brady: Vakság
Nagyon vártam ezt a könyvet, mert egy olyan pszichothrillerként reklámozták, aminek ráadásul egy pszichológus a főszereplője. Aztán a molyos értékelésekben figyelmeztettek, hogy ez nem is thriller, ami nem lett volna baj, mert ennek tudatában kezdtem bele az olvasásába, de nagyon összecsapott volt, hiába volt jó az alapötlet.

6. Legnagyobb meglepetés
Kate Quinn: Alice hálózata
Gail Honeyman: Eleanor Oliphant köszöni, jól van

7. Kedvenc új szerző (debütáló vagy neked új)
Sok szerző volt, akitől most olvastam először. Akiket kiemelnék az Cecelia Ahern, Jessica Townsend és Kate Quinn.

8. Legújabb könyves szerelem
Egy keserédes első szerelem, Vera és Józef szerelme Grecsó Krisztián Verájában.

9. Legújabb kedvenc karakter
Gail Honeyman: Eleanor Oliphant köszöni, jól van - Eleanor
Jessica Townsend: Nevermoor - Jupiter North és Fen
Kate Quinn: Alice hálózata - Eve és Charlie

10. Egy könyv, amin sírtál
Filmeken, sorozatokon nagyon gyakran sírok, könyvön már régóta sírtam, nem is volt még ilyen idén.

11. Egy könyv, ami boldoggá tett
Jessica Townsend: Nevermoor
Ritkán olvasok gyerekeknek szóló könyveket, de ezt imádtam olvasni, szerethető, vicces, érdekes karakterekkel van tele, a történet világa is nagyon tetszik. Bár kedvencem azért nem lett ez a regény, de szeretném majd elolvasni a folytatását, a Csudamívest.

12. Kedvenc filmes adaptáció, amit idén láttál
Madarak a dobozban - Szeretném elolvasni a könyvet, mert a film nagyon tetszett.
Trónok harca - Ezer éve olvastam az első két részt, tetszettek, ahogyan összességében a sorozat is, de nem hiszem, hogy a jövőben neki állnék a többi résznek.
Csernobil - Szerintem minden idők egyik legjobb sorozata, a Csernobili imát el is kezdtem olvasni, ami alapján készült a sorozat, de nem volt hozzá hangulatom végül.

13. Kedvenc értékelés, amit idén írtál
Nem írtam túl sok értékelést eddig idén a blogra, talán a Rejtélyesek eltűnések a Holdvilágban a kedvencem, mert ott bekapcsolt a fangirl énem. :D

14. A legszebb könyv, amit idén vásároltál
Imogen Hermes Gowar: A hableány és Mrs. Hancock

15. Melyik könyvet szeretnéd idén elolvasni?
Bár írtam tavaszi és nyári olvasmánylistás posztot, de annyira nem követtem/követem őket, annyira hangulat és kedv alapján olvasok, hogy nehéz ide valami tarthatót írni. 

Köszönöm a tag-et Dórinak! :)



2019. július 3., szerda

Könyves zárás - 2019 június

És már el is telt a nyár első hónapja, aminek a felét még a vizsgaidőszak ölelte fel, a másik fele pedig már a pihenésé és a családé volt. Most már jó szokásomhoz híven júniusban is 4 könyvet olvastam el (mind könyvtári!) , amiből lehetett volna akár 5 is, ha nem kap el egy kisebb olvasási válság.

Olvasások

Az első könyv Cecelia Aherm Üvöltés című novelláskötete, amivel nagyon belopta magát a szívembe az írónő, mivel (szégyenszemre) még nem olvastam eddig tőle semmit, de ezt szeretném majd pótolni. Minden novellának egy-egy nő a főszereplője, akiknek valamilyen furcsa, varázslatos dolog történik az életükben. Szerettem olvasni a történeteket, mert mindegyik nagyon könnyed volt, mégis minden főbb probémára felhívta az írónő a figyelmet, amellyel a nők a 21. században szembesülhetnek.
Ezután következett Daniel Tammet, egy autizmus spektrum zavaros és Savant-szindrómás férfi memoárja, a Kék napon születtem. Bár utálom a címkéket, azért írtam le mégis őket, mert ebből talán egy picit érthető, hogy miért egyedi ez a könyv és miért annyira különleges, szeretnivaló személy is Daniel, aki nem mindennapi életutat járt be. 






Anne Cathrine Bomann Agathe című könyve a Könyvfesztiválra jelent meg azt hiszem, és már akkor nagyon szemeztem vele. Szerencsémre hamar felleltem a könyvtárban és aztán gyorsan fel is faltam. Egy idős pszichoanalitikus a főszereplője ennek a kisregénynek, ami kívül-belül gyönyörű. Nagyon-nagyon rövid volt a kb. 150 oldalával, én vagy 600 oldalon keresztül olvastam volna még.
Héctor-García Kirai és Francesc Miralles Ikigai című könyve volt az utolsó, amit júniusban befejeztem.  A japánok életszemléletéről, életmódjáról szól, különösen a Okinava-szigeten élőkéről, ahol a világon az egyik legmagasabb a várható átlagos életkor. Kicsit eklektikus volt a könyv, sok mindenről esett szó benne, de nem túl részletesen. Emiatt persze nagyon olvasmányos volt, de szívesen beleástam volna magam jobban is az egyes témákba.






Végül egy vcs-s könyvet is elkezdtem, Thomas Hardy Egy tiszta nő című régi klasszikus regényét, ami nem szippantott be annyira, mint vártam, valószínűleg azért, mert rég olvastam klasszikus szépirodalmat és el vagyok szokva a lassú cselekménytől és a sok leíró résztől, de gyönyörű történet, szeretném júliusban azért befejezni.









Új könyv(ek)
Azt hiszem, hogy tudattalanul elkezdtem beváltani az egyik újévi fogadalmamat, miszerint csökkentem a vásárolt könyvek számát. Májusban egy könyvet sem vettem, júniusban viszont megvettem Irvin D. Yalom, pszichoterapeuta példaképem és egyik kedvenc íróm új könyvét, az Úton önmagamhoz-t majdnem féláron. Persze a kevés vásárláshoz hozzájárult a vizsgaidőszak, a sok könyvtárazás és az is, hogy nem jutottam ki a Könyvhétre, de igyekszem továbbra is lenntartani ezt a számot. 













Nektek milyen volt a június? :)

2019. június 19., szerda

Nyári olvasmánytervek 2019

Egy kisebb kihagyás után ismét visszatérek ezzel a nyári olvasmánytervezős poszttal, ami nem is feltétlenül arról szól, hogy elolvassam ezalatt a két és fél hónap alatt a kiválasztott könyveket, hanem magáról a tervezésről, a könyvek átnézéséről. Végül 10 könyvet választottam, vegyesen könyvtárból kölcsönzötteket, várólista csökkentőseket és új szerzeményeket. A szépségek most itt várakoznak az íróasztalomon, hogy szem előtt legyenek. :) 


Nyári olvasmánytervek

VCS:
Marc Pastor: Barcelona árnyai
Alice Hoffman: Gyönyörű titkok múzeuma
Peter Wohlleben: Az állatok érzelmi élete

Könyvtári könyvek:
Yael Adler: Bőrügyek
Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima
Rainbow Rowell: Szív küldi

Idei új szerzemények:
J. D. Barker: A negyedik majom
Orosz Katalin - S. Nagy Zita: A sorsformáló 9+1 hónap
Irvin D. Yalom: Szemben a nappal
Irvin D. Yalom: Úton önmagamhoz





Ti mit terveztek olvasni a nyáron? Van kifejezetten "nyáron olvasós" könyvetek?





2019. március 11., hétfő

Tavaszi olvasmánytervek 2019

Én is összegyűjtöttem néhány könyvet, amelyeket szeretnék idén tavasszal elolvasni. Jó lenne minél több könyvet elolvasni a listáról, haladni a vcs-s könyvekkel is, de nem vések ezzel kőbe semmit, egyre inkább szeretek spontán olvasni. Azért 12 könyvet választottam ki, mert mostanában gyakran 4 könyv a havi mérlegem, így ha nem is mind erről a listáról, de a 12 elolvasott könyv valószínűleg meglesz idén tavasszal is.



Tavaszi olvasmánytervek

1. Neal Shusterman: Az óceán mélyén (könyvtári, már elkezdtem, kb. a felénél járok)
2. Liane Moriarty: Hatalmas kis hazugságok (könyvtári)
3. Soma Mamagésa: Hogyan ne sárkányosodjunk el? (könyvtári)
4. Irvin D. Yalom: Szemben a nappal (idén vettem, már elkezdtem, de még nagyon az elején járok)
5. Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors (idén vettem)
6. Orosz Katalin - S. Nagy Zita: A sorsformáló 9+1 hónap (idén vettem)
7. J. D. Barker: A negyedik majom (idén vettem)
8. Haemin Sunim - Youngcheol Lee: Azok a dolgok, amiket akkor látsz, ha lelassítasz (vcs, már elkezdtem)
9. Bagdy Emőke - Kádár Annamária - Buda László: Fejben dől el? (vcs)
10. Grecsó Krisztián: Jelmezbál (vcs)
11. Jeanette Walls: Az üvegvár (vcs)
12. Kollár Anna: Modern Istennők kézikönyve


Nektek milyen könyves terveitek vannak tavaszra? :)

2019. február 28., csütörtök

Matthew Quick: Forgive Me, Leonard Peacock - Bocsáss meg, Leonard Peacock!

Tinédzserkor, öngyilkosság, társadalombírálat - néhány szóban így tudnám jellemezni ezt a regényt, ami csak úgy vitt és elsodort magával.

*

Fülszöveg: Valami ​olyat kell véghezvinni, ami egyszer és mindenkorra beleég a szürke átlagemberek agyába. Valami olyat, ami számít.
Hogyan töltenéd a születésnapodat, ha tudnád, hogy az utolsó? 

A tizennyolc éves Leonard Peacock pontosan megtervezte az övét: búcsúzkodni fog. 
Nem az anyjától, aki másik városba költözött és magára hagyta minden problémájával. Nem is az egykori legjobb barátjától, aki elviselhetetlenül nagy fájdalmat okozott neki. Csak négy barátjától: a Humphrey Bogart-rajongó szomszédtól, egy fiatal hegedűvirtuóztól, egy lelkész lányától és egy tanárától. 
Miközben az idő fogy és az igazság pillanata vészesen közelít, sorra fény derül Leonard titkaira. 
Talán egy nap elhiszi, hogy nem baj, ha valaki másmilyen, mint a többiek. 
Sőt, néha még jó is.

Napos oldal írójának új regénye titkos zugokba enged betekintést. Egy kamasz fiú elméjébe enged betekintést, amelyben piszkosabbnál piszkosabb és szebbnél szebb gondolatok keverednek… ahogy az a kamasz fiúk elméjében lenni szokott.
„Leonard életében veszélyes gyorsasággal váltakoznak a kemény helyzetek és a szép pillanatok. Gyorsan olvasható a története, mert egyszerűen nem lehet letenni. Leonard Peacockot soha nem fogom elfelejteni. Imádom ezt a könyvet.” – Jay Asher, bestsellerszerző (13 okom volt)

*
Mostanában nagyon rákattantam Just a Bookish Soul youtube csatornájára, imádom hallgatni, nézni a videóit mosogatás vagy főzés közben. Már ezer éve olvastam utoljára Vörös Pöttyös könyvet, de "ha ezt is olvastad, akkor ez is tetszeni fog" videójában Az egy különc srác feljegyzéseihez - ami az egyik örök kedvencem - hasonlóként beszélt a Leonard Peacock-ról, így ki is kölcsönöztem a könyvtárból.
Már az elejétől fogva tudtam, hogy tetszeni fog ez a történet. Nincs hosszú bevezetés, rögtön elindul Leonard "utolsó" napja, ami egyben a születésnapja is. Ajándékokat visz a számára fontos személyeknek, közben visszaemlékezik a múltban történt fontos eseményekre és rejtélyes levelek is előkerülnek a jövőből, amiket először nagyon nem tudtam hova tenni, de a végére persze minden kiderült. 
Nagyon sodró volt az egész könyv, ami amúgy sem hosszú, de olvastatta magát. Egyedül az zavart az elején, hogy rengeteg lábjegyzet volt benne, amelyekben fontos információak voltak, de ez valahogy lassította az olvasást. Szerencsére ahogy haladtam egyre kevesebb lett belőlük.
Beleéltem magam a sztoriba, de közben az is ott motoszkált bennem, hogy ez nem egy egyedi történet, tényleg nagyon hasonlít Az egy különc srác feljegyzéseire és a 13 okom volt-ra is. Ez mondjuk szerintem nem probléma, rengeteg egy kaptafára íródott rossz könyv van, de ez viszont jó és a hasonlóság ellenére tényleg nagyon jó élmény volt olvasni.
Leonard egy nagyon szimaptikus és intelligens srác, nagyon jó meglátásai vannak a társadalomról, a felnőttkorról. Aki érezte valaha kívülállónak magát, az biztosan fogja őt szeretni. A központi téma pedig - az öngyilkosság - szerintem egy olyan dolog, amelyre nem lehet eléggé felhívni a figyelmet. Arra is megtaníthat ez a történet, hogy legyünk empatikusak egymással, mert amit sokszor az emberek nyavalygásnak vagy panaszkodásnak titulálnak, az másnak az életét veszélyeztető probléma lehet. 
Kortól nemtől függetlenül mindenkinek ajánlom ezt a regényt, akkor is, ha olvasta, a fentebb említett két könyvet és akkor is, ha nem. :)

Értékelés: 4/5

2019. február 22., péntek

Egészség, életmód - 3 könyvről röviden

Hoztam három könyvet életmód, egészség témában. Van közöttük, amit még tavaly olvastam és van, amit idén, de mindegyik nagyon tetszett. Ez a téma, a pszichológia mellett a szívem másik csücske.

A futás nekem amolyan ciklikus hobbi, évente van pár hónap, amikor rendszeresen futok, de igazi rendszerességet sajnos még nem tudtam beiktatni az életembe. Emiatt is érdekelt ez a könyv és nem volt hátrány az sem, hogy Scott Jurek, az egyik szerző és főszereplő nemcsak ultrafutó, hanem vegán is.
A könyvben sok szerep jut Jurek fiatalkorának, a szüleitől kapott "tanításoknak" és persze rengeteg versenyélmény is olvasható benne, de nem unalmas és túlzó formában. A fejezetek végén pedig vannak növényi alapú receptek és futótippek is. Eléggé eklektikus könyv, de az igazi hangsúly arra terelődik benne, hogy mennyire f
ontos, hogy megtaláljuk a számunknak megfelelő életmódot és, hogy a futás nem is olyan magányos sport ám.


Bár nem vagyok cukorbeteg, de nagyon érdekel a téma és szerintem fontos róla tudnunk, mert népbetegségnek számít. Sajnos valószínűleg legtöbb embernek van családjában vagy az ismerettségi körében diabéteszes. Ezen kívül persze azért is érdekelt ez a könyv, mert a szerző, dr. Fuhrman nagy részben növényi alapú étkezést ajánl a betegség kezelésére, illetve gyógyítására. 
A könyv első részében a a cukorbetegség kialakulásáról és lehetséges szövődményeiről ír, a második részben pedig a "programját" mutatja be, mindezt sikertörténetekkel teletűzdelve. Az első rész szerintem nagyon hasznos lehet azoknak, akiknek nem világos a betegség kialakulása, mert a szerző nagyon jól, érthetően összefoglalta a különböző mechanizmusokat. A második rész pedig szuper lehet a növényi étrendről érdeklődőknek. Sok mindent olvastam már a témában, de mégis tartogatott sok újdonságot. Maga a "diéta" viszont annyira nem nyerte el a tetszésemet, az alapelveit nagyrészt eddig is követtem, annak ellenére, hogy nem vagyok cukorbeteg, de olyan furcsaság volt benne például, hogy tegyünk salátát a maradék zöldséglevesbe. Itt azért meresztgettem a szememet rendesen. 
De összességében nagyon tudom ajánlani ezt a könyvet azoknak, akiket érdekel a növényi alapú étkezés, a cukorbetegség és annak "modernebb" kezelésmódja.



Ez volt az idei első vcs-s könyvem és utólag már bánom, hogy évekig várakoztattam szegényt a könyvespolcomon. Ezért is nagyon jó kezdeményezés a vcs. 
A Bélügyek az emésztésről, a bélrendszerünkről szól, de egy sokkal érthetőbb és szórakoztatóbb formában, mint az iskolai biológiai órákon. A szerző röviden bemutatja benne emésztőrendszerünk felépítését és működését sok-sok érdekességgel együtt, és kitér benne friss kutatásokra, különösen a bélbaktériumokkal kapcsolatban. Nem akarom lelőni a poént, de a könyv rávilágít, hogy a bélbaktériumoknak sokkal nagyobb szerepe van mind a mentális, mind a testi egészségükben, mint azt eddig gondoltuk. 
Nekem nagyon jó élményt adott a Bélügyek olvasása, olyan volt, mint egy rendhagyó biológia óra rengeteg vicces és hasznos illusztrációval, amelyeket a szerző testvére készített. Így nagyon érdekel A Park Kiadónál megjelent és megjelenő többi hasonló ismeretterjesztő könyv is, különösen a Bőrügyek.